Hírek > Így látják a magyar állattenyésztés jövőjét.

Megszólaltak a hazai takarmánypiac legnagyobbjai: így látják a magyar állattenyésztés jövőjét. 

Néhány éve még megmosolyogtató felvetésnek tűnt, mára viszont szinte kézzelfogható közelségbe került például a rovar- és algafehérjék felhasználása a takarmányozásban. Ez is mutatja, mekkora kihívásokkal kell szembenéznie az iparágnak. A Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia egyik szekciójában a legnagyobb hazai takarmánygyártók vezetői beszéltek arról, milyen innovációs megoldásokkal növelhető a takarmányozás hatékonysága, hogyan használhatják fel az állattartók a precíziós takarmányozási eszközöket és van-e esély az importból származó, genetikailag módosított (GMO) szója kiváltására.

A Vitafort Zrt. vezérigazgatója az előadását követő kerekasztal-beszélgetésben a sertéspestissel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar sertéstartók jól kezelik az ASP helyzetet, a nagy telepek szakemberei felelősségteljesen járnak el, odafigyelnek a raklapok fertőtlenítésére, a logisztikára, illetve a problémás területről származó áruk külön kezelésére is. Az idei év fuzáriumos gabonáival kapcsolatban ők azt tapasztalták, hogy nem szabad általánosítani, hiszen egy 50 hektáros táblán belül is óriási különbségek voltak a gabona minőségét illetően, de országos szinten nem volt jelentős probléma. A takarmányárakra kitérve kiemelte, a forint-euró árfolyam komoly hatással lehet az árakra.

A precíziós technológiákról Kulik azt gondolta, hogy először a fejekben kellene rendet tenni, mert sok embernek a robotizációról azonnal az jut eszébe, hogy ez azt jelenti, kevés emberre lesz szükség, pedig a modern eszközök adta adatokat valakinek fel kell dolgoznia, ehhez ma azonban nagyon nehéz megfelelő munkaerőt találni. Ugyanakkor a robotizácó elterjedésére mindenkinek fel kell készülnie, mert ez jelenti a jövőt. Az állattenyésztésben ugyan még nincs meg a gyakorlat a precíziós eszközök használatára, de minden gazdaságnak egyénre szabottan kell majd használni a technológiát. 

A rovarfehérje óriási előrelépést jelent, több millió tonna fehérje kiváltható vele, de az már most látszik, hogy nem Európában lesz majd az elsődleges lokalizációja.
A hazai szójatermesztésre is kitért a szakember, és mint mondta, mintegy 300 ezer tonna szójára van szükség Magyarországon, de itthon ennyit nem lehet megtermelni. Az importot azonban lehetne csökkenteni, hiszen az országban megtermett GMO-mentes szóját kivisszük külföldre, nem tudjuk belföldön tartani.